165 évvel ezelőtt épült az első magyarországi távíróvonal
Magyarországon az első távíróvonalat az osztrák kormány építette ki Bécs és Pozsony között, kormányzati célokra, mely a vasút mellett létesült. Ez a Bécs és Prága közötti vonal leágazása volt, Gänsendorf–Marchegg–Pozsony útvonalon, amelyet 1847-ben december 26.-án helyeztek hivatalosan üzembe és nyitották meg a forgalom számára. Kezelését osztrák alkalmazottak – a hadsereg műszaki csapataihoz beosztott, gyakorlati kiképzésben részesített katonák – látták el.
A távíró kezdetekben a vasúttal szoros összefüggésben fejlődött, ezért a hálózatát a vasútvonalak mentén, vasúti hivatalnokok építtették. A vezetékek részére 48 méterenként 7,5 méteres közvetlenül a földbe ásott keményfa oszlopokat használtak. Ezeken tartóvasakra szerelt, félhold alakú szigetelőket helyeztek el. A 2,5 mm-es rézhuzalokat a szigetelőkön kialakított furatokon egyszerűen csak átfűzték, minden további felerősítés és rögzítés nélkül.
A pozsonyi távírdaállomás 1848. június 12.-ig működött, amikor az osztrák kormány 1848. március 15-i forradalom következtében a hivatalnokokat visszarendelte. Ezt követően ajánlatot tett az első felelős magyar királyi minisztériumnak, hogy a Morva folyó közepétől Pozsonyig terjedő vonalszakaszt 2440 pengő forintért váltsa meg. Erre azonban a bekövetkezett szabadságharc miatt nem került sor
küldés...
