Budapest-Bécs távkábel

85 évvel ezelőtt helyezték üzembe az első magyarországi távkábel hálózat Budapest-Bécs közötti szakaszát

A posta szakemberei a bécsi és a szegedi távkábelt magyar cégek alkalmilag alakult konzorciumától rendelték meg, melynek az „Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.” Újpest, a „Magyar Siemens Schuckert Művek Rt. Kábelgyára” és a Felten és Guilleaume Rt. Budapest” voltak a tagjai. A munkamegosztás a következők szerint lett meghatározva: a Magyar Kir. Posta saját kezelésében megépíti az erősítő berendezések elhelyezésére szükséges épületeket, az „Egyesült Izzó” a pupincsévefazekakat és a teljes erősítő berendezést szállította, az erősítő állomásokat készre szerelve átadja, a „Siemens Schuckert” a Bánhida-Győr közötti erősítőszakasz kábelét szállította, a „Felten és Guilleaume” a Budapest-Bánhida és a Győr-Halbtrum közötti erősítő szakaszok kábelét szállította, valamint a Pozsony felé történő leágazás Magyaróvártól Magyarország határáig való kábelét. Továbbá ő végte a kábelfektetéseket, a pupincséve aknák földmunkáit, a kábelfektetést, a kábelek szerelését az erősítő állomások végelzárói között, a pupincsévék bekötését a kábelbe, majd így adta át a szerelt kábelt. Ennek következtében ő szállította a vonatkozó rajzokat, mérési eredményeket. A kábelt az országutak mentén, az útpadkában fektették az útárok szélétől átlag 50 cm-re, 70 cm mélységben. A kábelt a hidakon „zórésvasban” vezették át. A pupinfazekak elhelyezésére vasbeton aknák készültek. A kábeldobok szállítására traktorvontatású kábeldobszállító utánfutók készültek az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban. Két kábelkocsival egy napi maximális teljesítmény 19 db 230 méteres kábelszakasz elfektetése volt. A pupinfazekak szállítására szintén speciális szállítójárműveket alkalmaztak, melyekre kinyúló konzolokon futómacskás leeresztőket szerkesztettek. A kábelszereléshez az angolok 12 fő mérnököt és 20 fő szerelőt képeztek ki. A kábelszerelést a magyar szakemberek gyorsan elsajátították, melynek eredményeként rövidesen önállóan végezték a munkát. Olyan nagy gyakorlatra tettek szert, hogy a munka vége felé a gyakorlott szerelőcsoportok napi egy 1830 méter hosszú csévemezőt tudtak készre szerelni. A távkábelek a Western-féle terhelési rendszer alapján épültek, Western-Standard kiegyenlítésekkel. A budapest-bécsi szakaszt augusztus 15-én helyezték hivatalosan üzembe. Legnagyobb keresztmetszete 35×4/1,3 DM+46×4/0,9 DM¹, és a magyarországi szakaszának hossza 210,7 km.

A budapest-szegedi távkábelt 1928-ban építették és decemberben adták át a forgalomnak. 180 érpáros szerkezete rádióátvitel számára alkalmas áramkört is tartalmazott és a hossza 185,5 km volt.

A bécsi kábel erősítőállomásai: Budapest, Bánhida, Magyaróvár, Győr, a szegedi kábelen pedig Budapest, Cegléd, Kiskunfélegyháza és Szeged városokban épült erősítő állomás.

A távkábel építés emlékére Vastagh György szobrászművész mintázása után a herendi porcelángyár készített el az „Európai távkábelt jelképező szoborcsoportot”, melynek az álló és ülő alakjai Londont, Wient és Budapestet, a fekvő női alak Konstantinápolyt jelképezi, fölöttük pedig a villamosság szárnyas géniusza látható.

1 DM: Dieselhorst–Martin sodrás: úgy hozták létre, hogy két érpárat egymással összesodornak.