60 éve alakult meg a Posta Központi Kábelüzem
A magyar távbeszélő hálózatok építése és szerelése a kezdeti időkben az engedélyeket szerzett különböző személyek által alapított társaságok berkein belül kezdődött meg 1879-ben, melyek felett a Magyar Állam felügyeleti jogot gyakorolt. A távbeszélő rohamos fejlődésével, és annak a társadalomban betöltött szerepével kapcsolatosan Baross Gábor Kereskedelemügyi miniszter – akinek a minisztériumához tartozott az engedélyezés és a felügyeleti jog gyakorlása – 1887-ben úgy döntött, hogy „egy ilyen fontos eszköz nem lehet a vállalkozások prédája”, ezért a meglévő hálózatokat megváltotta és a távbeszélőt állami kezelésbe vette. A további fejlődés érdekében Baross Gábor kezdeményezésére megalkotásra került az 1888. évi XXXI. Törvénycikk, mely a távíró, távbeszélő és villamosjelző-berendezések építését az állam fenntartott jogának minősítette és rögzítette, hogy az ingatlan tulajdonosok a hálózatok támszerkezeteinek felállítását az ingatlanaikon ellenszolgáltatás nélkül tűrni kötelesek. A távbeszélő ennek eredményeként, és az 1887-től alkalmazott postamérnökök munkájának köszönhetően, rohamos fejlődésnek indult. A fejlődés további alapját az 1897-ben végleg állami kezelésbe vett távbeszélő hálózatok és központjai biztosították. A további fejlődés alapját a földalatti kábelhálózatok építésének beindítása biztosította. Ebben az időben az alépítmény hálózatokat kiválasztott vállalkozók építették, a kábelek behúzását és szerelését a Felten és Guilleaume valamint a Pozsonyi kábelgyárak szakemberei végezték. A kábelhálózatok folyamatos bővülése, átalakítása és a jelentkező kábelhibák olyan problémákat hoztak felszínre, melyek kezelése fontos döntés elé állította az akkori vezetőséget, s megoldásként saját kábelszerelői gárda és kábelosztály került felállításra 1912-ben. Ettől kezdve a kábelosztály és szerelőik fontos szereplői a Magyar Királyi Postának, mely különböző szervezetek keretein belül működtek:
1919. 20.539/1918. alapján a Műszaki Felügyelőségből Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatóság lesz. Ezen belül Kábelügyosztály alakul két osztállyal: építési és fenntartási osztállyal.
1922. A Kábelügyosztály az Igazgatóságon belül az 5-ös Műszaki ügyosztály része lesz.
1925. Megalakul a Távbeszélő Igazgatóságon belül a IV/1. Építési és a IV/2. Fenntartási Osztály. Az elsőbe az új építések zöme, a másodikba a teljes kábelszerelés és fenntartás beletartozott. Ettől kezdve már nem a gyárak és a Vállalkozók végezték a helyi kábelépítési és szerelési munkákat, hanem a két csoport vette át ezen teendőket.
1926. A Távíró és Távbeszélő Igazgatóság megszűnik. A kábelügyek a Vezérigazgatóság 9. Üzemosztályához kerülnek, mint VII/1. építési és a VII/2. szerelési osztály. Itt külön tömb- és csőépítő részleg is működött, mely a vállalkozók által végzett ilyen jellegű munkákat irányította és azokat átvette.
1929. Újra létrejön a Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatóság, ahol a kábelügyek az 5/1. Építési, 5/2. Szerelési és 5/3. Ipari csoportokhoz tartoznak. A kábeles részleg telephelye a Budapest IX. kerületi Páva utcában lett.
1940. Megalakul a Kábelhivatal (1940.02.01.) a Budapesti Távíró- és Távbeszélő Igazgatóság felügyelete alatt. Az építési részlegek a Budapest IX. ker. Bajtárs utcai telephelyre költöznek.
1947. Posta Kábelhivatal (1947.02.01.) elnevezéssel központi hivatal szerveződik. A szerelési részleg a Budapest IX. ker. Dandár utcai telephelyre költözik.
1949. Posta Átviteltechnikai- és Kábelüzem megalakulása (1949.09.01.).
1951-ben a BUCEM-től megvásárlásra kerül a Dunakeszi betonelemgyártó telep.
1951. Postai Hálózatépítő Üzemi Vállalatok (április 1-én a Népgazdasági Tanács határozata alapján, Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sopron és Szeged székhellyel.)
1952. Posta Kábelépítő Üzemi Vállalat megalakulása. 1952.01.01.
1953. Posta Légvezeték- és Kábelépítő Vállalat megalakulása. – POLÉKÁV. –
1953.01.01.
1954. Posta Központi Kábelüzem megalakulása – PKKÜ. – 1954.10.01.
A Posta Központi Kábelüzem, mint egyedüli országos hálózatépítő vállalat eredményesen végezte munkáját, melynek keretén belül a folyamatos fejlődés érdekében az új építési és szerelési technológiák bevezetésével érte el a kitűzött feladatokat. Több olyan szakembert nevelt ki, akik később a Posta felső vezetésében is részt vettek. A távbeszélő fejlődése, és az ahhoz szükséges vezetékes helyi és helyközi hálózatok kiépítése, igen nagy feladatokat rótt a vállalatra. A működésének első részében a főbb helyközi hálózatok kábelesítését, majd azok bővítését végezte. A nemzetközi irányok mind jobb kiszolgálása érdekében bevezetésre került 1968-ban először a négy, majd később a hatcsöves kiskoax kábel. A telefon iránti mind nagyobb igény miatt a városi távbeszélő hálózatok építése is mindinkább előtérbe került. A feladatok még magasabb szintű ellátásához 1972-ben új korszerű központi telephelyre, a Budapest, X. ker. Fogadó utca 4. sz. alá költözött a vállalat, melynek kapcsán olyan fejlesztések is történtek, melyek biztosították a hatékonyabb munkavégzést. Az új technológiák folyamatos bevezetésével – műanyagcsöves építési technológia, Qv kábelek alkalmazása, optikai kábelek bevezetése – sikerült a felmerülő nehézségeket leküzdeni. A vállalat nemzetközi viszonylatban is megméretette magát, amikor is a Szovjetunióban és Kuwaitban vállalt munkát.
1986. A Posta Központi Kábelüzem, a Posta Magasépítési Üzem és a Budapesti Hálózatépítő Üzem egyesítéséből létrejött a Posta Építési Üzem.
Rövidített elnevezése: PÉÜ
1989. A Posta Építési Üzemből létrejött az Első Magyar Telefonkábel Kft.
Rövidített elnevezése: EMTEL Kft.
1997. Az EMTEL tulajdonosi köre létrehozta a MATÁVline Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Korlátolt felelősségű Társaságot
Rövidített elnevezése: MATÁVline Kft.
2000. A Matáv eladta a MATÁVline Kft.-t, mely TELARIS Távközlési Hálózattervező, Építő és Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság néven működött tovább.
Rövidített elnevezése: TELARIS Kft.
2002. 03.14-től felszámolás alá került a cég, mellyel megszűnt a kábelüzem utódszervezete.
küldés...
